Szűts M. Csilla kerámikus vagyok Szolnokon.
Kerámiáimra, illetve alkotásaimra a sokszínűség jellemző, tekintve, hogy
főleg egyedi megrendeléseket, névre szóló, üdvözlő, egyedi kerámiákat
készítek.
Ezek közül pár darabot itt is bemutatok.
"Fél évszázaddal ezelőtt Godley, egy oxfordi tudós így gúnyolódott
munkatársain, akik éppen akkor kezdték helyesen értékelni a régészeti
bizonyítékokat az ókorkutatásban:
"Nem vers ez, nem is próza,
mindössze cserepek,
s mindegyik kimutatja:
milyenek voltak az emberek."Nem is lehet túlbecsülni a kerámia jelentőségét a régészetben.
"Az emberi kultúra a fazekassággal kezdődik."
Godley gondolataival teljes mértékben egyet értek, szívemből szól.
Mindig is arra törekedtem, hogy e kor igényeinek tegyek eleget, a ma élő
nép művészetét szolgáljam, belefűzve természetesen a saját
elképzeléseimet, meglátásaimat.
A művészet iránti fokozott érdeklődésem a gimnáziumi évek elején kezdődött.
Abban az időben jártam rajzolni Gácsi Mihályhoz és Bokros Lászlóhoz –
Kun Éva, Berényi András, Jószay Zsolt, … társaságában – azzal a céllal,
hogy tanulmányaimat az Iparművészeti Főiskolán folytatom. Ez sajnos
rajtam kívül álló okok miatt nem valósulhatott meg.
Ezért érettségi után több éven át a Szolnoki Számítóközpontban
dolgoztam és mellette kitanultam ezt a szakmát. Ezt a tevékenységet
azonban mégsem tudtam igazán megszeretni.
Így aztán GYES után 1983-ban elhatároztam, hogy nem megyek vissza a
számítástechnikába, hanem eredeti elképzelésemhez hasonló tevékenységgel
próbálkozom.
A lehetőségeim és körülményeim a kerámia irányába orientáltak.
A törökszentmiklósi Fadgyas Lajos fazekas mestertől megtanultam a
korongozást és a fazekasság alapjait. Tőle legfőképp a paraszti kultúra
formavilágát és díszítéseit sajátítottam el, különös tekintettel a
közeli mezőtúri fazekas központ sajátosságaira.
Ezt követően autodidakta módon képeztem magam.
A kerámia és az agyag iránt érzett óriási tisztelet és kíváncsiság,
amiért is kijártam minden iskolát amit ezzel kapcsolatban felnőtt korban
el lehetett végezni:
Valamint 2010-ben végeztem a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetem művészettörténet szakán.
Gyakorlati ismereteimet pedig Csupor István fazekas néprajzkutató
által vezetett évenként meghirdetett fazekas mesterkurzusokban bővítem.
Emellett nyaranta kerámia alkotó táborokban is részt vettem, ahol az
alkotások mellett szakma rejtelmeiben búvárkodtunk, kísérletezgettünk.
Főleg a 90-es években számtalan kiállításon vettem részt, főleg
egyénileg: nagyobb vállalatoknál, a Megye- és Városházán, valamint a
szolnoki és több környékbeli művelődési házban ( pl: Rákócziújfaluban,
ahová emellett elkészítettem eddigi legnagyobb alkotásomat, egy 2,5 m
átmérőjű fali domborművet, "Varsányi táncospár" címmel ).
Ezek bizonyítására éveken keresztül tanítottam kerámiát a Mezőtúri
626.sz. Szakmunkásképzőben, majd a későbbiekben ugyanitt vizsgáztattam a
tanulókat.
2009 őszétől a Szolnoki Magiszter Alapítványi Művészeti Közép-és
Szakiskolában tanítom a kerámiára fogékony és abban kiteljesedni vágyó
fiatalokat, 2011-től pedig a magyarság népművészetének csodálatos
világát oktatom az iskolában a művészetek iránt fogékony tanulóknak.
Nagy gondot fordítok arra is, hogy a népművészet és a népi
kismesterségek valamint az agyag ismerete minél több gyerekhez és
felnőtthöz eljusson.
Ennek érdekében hat éve szervezek hagyományőrző művészeti nyári
alkotótáborokat gyerekeknek –érdeklődő szülőkkel is-, ahol szintén arra
törekszem, hogy a kicsik az egyre fokozódó igényeik és képességeikben
nyilatkozó lehetőségek között ne érezzék a még most bontakozó
önállóságuk korlátait. Lehetőségeink szerint ismertetjük meg őket a
körülöttük levő világ anyagaival, annak tulajdonságaival, hiszen a
számunkra természetes "szilárdság, lágyság, alakíthatóság" e nélkül csak
üres fogalmak lennének.
Tájegységünk formavilágát, ízléskultúráját továbbadva alapozzuk meg az új generáció mesterek felé tanúsított megbecsülését is.
Jelenleg is minden szabadidőmet arra fordítom, hogy bővítsem elméleti
és gyakorlati ismereteimet annak érdekében, hogy megrendeléseimnek és
tanításaimnak minél magasabb szinten tudjak megfelelni.
Az agyagot úgy tekintem, mint médium; ezért fogott meg Godley versikéje is.
Egyedi dolgokat készítek, újakat, szinte minden megrendelés egy-egy kihívás.
De a kudarcot sem veszem rossz néven, sok esetben ez visz előre.
Az alkotás viszont éltet, és úgy gondolom, hogy az újabb és újabb dolgok
megoldása visz előre engem, és ezáltal magát a kerámia mívességet is.
Alkotásaim egy részét mutatom meg itt, a többi alkotóházamban látható.
